Papers published in Hungarian Journals (Magyar nyelvű közlemények)

[147] Nagy M., Horváth G., Radnóti K. (2013) Kutatási szöveg tanórai feldolgozása: Hol látja a gém a halat? Iskolakultúra 2013/9: 96-108
(KutatasiSzoveg_Iskolakultura.pdf)
 
[146] Farkas A. (2013) Az űrkorszak légköroptikai látványosságai: Rakétanyomvonalak. Élet és Tudomány 68: 1043-1045
(Raketanyomok_ET_Farkas-Alexandra.pdf)
 
[145] Száz D., Herczeg T. (2013) A bögölyök (Tabanidae) polarotaktikus viselkedésével kapcsolatos tudományos ismeretek összefoglalása (review). Tájökológiai Lapok 11(1): 183-192
(BogolyPol_TajokologiaiLapok.pdf)
 
[144] Kriska Gy., Horváth G. (2013) Fénysorompó segíthet a védelemben – Újra virágzott a Duna. Természet Búvár 2013/5: 32-34
(Dunavirag_TermeszetBuvar.pdf)
 
[143] Kapitány K., Horváth G. (2013) Varjú Dezső professzorra emlékezünk (1932–2013). Természet Világa (diákmelléklet) 144 (10): CXLIX-CLI
(VarjuDezsoreEmlekezunk_TV.pdf)
 
[142] Horváth G., Egri Á. (2013) Gömbihibamentes egy- és kétfókuszúság: A trilobitalencsék magjának optikai szerepe. II. rész. Fizikai Szemle 63: 298-304 + címlap
(TrilobitaKozpontiLencseMag-II_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2013- TrilobitaKozpontiLencseMag.jpg)
 
[141] Egri Á., Horváth G. (2013) Gömbihibamentes egy- és kétfókuszúság: A trilobitalencsék magjának optikai szerepe. I. rész. Fizikai Szemle 63: 226-230
(TrilobitaKozpontiLencseMag-I_FSz.pdf)
 
[140] Farkas A. (2013) A viking kaland és a középkori éghajlat-ingadozások. Miért tűntek el a vikingek Grönlandról? Természet Világa 144: 205-207 (Doktoranduszok ismeretterjesztő cikkpályázata, I. díj)
(VikingEghajlat_TV.pdf)
 
[139] Farkas A., Szabó Á., Landy-Gyebnár M. (2013) A légkörfénylés. Hazai megfigyelések. Természet Világa 144: 316-318
(LegkorFenyles_TV.pdf)
 
[138] Vajda B., Horváth G. (2013) Hazai kutatások lovas témában II. Lábsorrend a múzeumokban: A magyar biofizika eredményei a lovas ábrázolások vizsgálatában. Lovas Nemzet 19(8): 59-61
(LabsorrendMuzeumokban_LovasNemzet-interju-II.pdf)
 
[137] Vajda B., Horváth G. (2013) Hazai kutatások lovas témában I. Bögölyirtás lólépésben: A magyar biofizika eredményei a legelőkön. Lovas Nemzet 19(7): 40-43
(BogolyirtasLolepesben_LovasNemzet-interju-I.pdf)
 
[136] Kapitány K., Horváth G. (2013) Fénysarkítástól a zebracsíkokig – Beszélgetés Horváth Gáborral. Természet Világa 144: 247-250
(FenysarkitasZebracsik-interju_TV.pdf)
(TermeszetVilaga-Millenniumi-dij-2013_TV.pdf)
 
[135] Trupka Z., Horváth G. (2013) A polarizált fénytől a bögölycsapdáig - Interjú Horváth Gáborral. Élet és Tudomány 68: 620-621
(A-het-kutatoja-HG_ET.pdf)
 
[134] Horváth G. (2013) Varjú Dezső professzor 80 éves. Természet Világa (diákmelléklet) 144 (4): LIV
(Varju-Dezso-80-eves_TV.pdf)
 
[133] Egri Á., Blahó M., Horváth G., Barta A., Antoni Gy., Kriska Gy. (2013) Hogyan fogható napelemmel bögöly? Fénypolarizációra és fotoelektromosságra épülő új rovarcsapda, avagy alapkutatásból gyakorlati haszon. II. rész. Fizikai Szemle 63: 181-187
(NapelemesBogolyKasza-II_FSz.pdf)
 
[132] Blahó M., Egri Á., Horváth G., Barta A., Antoni Gy., Kriska Gy. (2013) Hogyan fogható napelemmel bögöly? Fénypolarizációra és fotoelektromosságra épülő új rovarcsapda, avagy alapkutatásból gyakorlati haszon. I. rész. Fizikai Szemle 63: 145-149
(NapelemesBogolyKasza-I_FSz.pdf)
 
[131] Egri Á., Horváth G., Radnóti K. (2013) Beégetik-e napsütésben a leveleket a rájuk tapadt vízcseppek? Egy közismert biooptikai probléma fizikus szemmel. A Fizika Tanítása 2013. március: 3-13
(VizcseppesLevelekNapegese_AFizikaTanitasa.pdf)
 
[130] Horváth G., Egri Á., Radnóti K. (2013) Szabad-e déli napsütésben a növények leveleit öntözni? Egy közismert biooptikai probléma biológus szemmel. A Biológia Tanítása 2013. március: 3-11
(VizcseppesLevelekNapegese_ABiologiaTanitasa.pdf)
 
[129] Horváth Olivér, Horváth Gábor (2013) Miért foltos a zsiráf? – Interjú Horváth Gáborral. Zsiráf Diákmagazin 2013/01: 36-39
(Zebra-bogoly-interju_ZsirafDiakMagazin.pdf)
 
[128] Silberer V., Horváth G. (2012) Viking navigáció - Beszélgetés Horváth Gáborral. Magyar Kémikusok Lapja 67 (12): 379-381
(Viking-navigacio-interju_MKL.pdf)
 
[127] Kriska Gy., Horváth G. (2012) Nappali fénycsapda – A fekete sírkövektől a zebrák csíkozásáig. Természet Búvár 67(5): 32-34
(NappaliFenycsapda_Buvar.pdf)
 
[126] Blahó M., Egri Á., Horváth G., Hegedüs R., Kriska Gy., Jósvai J., Tóth M., Kertész K., Biró L. P. (2012) A cirkulárisan fénypolarizáló szkarabeuszok nem reagálnak a cirkuláris polarizációra: Egy évszázados biooptikai hipotézis cáfolata. II. rész Fizikai Szemle 62: 294-298 
(SzkarabCirkPol-II_FSz.pdf)
 
[125] Blahó M., Egri Á., Horváth G., Hegedüs R., Kriska Gy., Jósvai J., Tóth M., Kertész K., Biró L. P. (2012) A cirkulárisan fénypolarizáló szkarabeuszok nem reagálnak a cirkuláris polarizációra: Egy évszázados biooptikai hipotézis cáfolata. I. rész Fizikai Szemle 62: 217-221 + I-IV. belső színes oldalak
(SzkarabCirkPol-I_FSz.pdf)
 
[124] Blahó M., Egri Á., Báhidszki L., Kriska Gy., Hegedüs R., S. Akesson, Horváth G. (2012) A foltos kültakaró előnye. Természet Világa 143: 265-268
(TarkaTehen_TV.pdf)
 
[123] Farkas E., Horváth G., Boncz I., Kriska Gy. (2012) Az ősember helyesebben ábrázolta a négylábúak járását, mint a modern művész: Hibás művészeti járásábrázolások az őskortól napjainkig. Fizikai Szemle 62: 12-20 + címlap
(MuvesziLoJaras_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2012-MuvesziLoJaras.gif)
 
[122] Egri Á., Blahó M., Horváth G., Barta A., Kriska Gy., Antoni Gy. (2011) Sztereóhatás időkésleltetett forgással, avagy „sírjukban forgó néhai hírességek háromdimenziós exhumálása”. Fizikai Szemle 61: 384-386
(Forgo3DExhumalas_FSz.pdf)
 
[121] Silberer V., Horváth G., Kriska Gy. (2011) Innovatív kutatók: Horváth Gábor és Kriska György – Silberer Vera interjúja. Természet Világa 142: 409-411
(Innovativ-kutatok_TV.pdf)
 
[120] Farkas Alexandra (2011) Nyári éjszakák látványos légköroptikai jelenségei: az éjszakai világító felhők. Fizikai Szemle 61: 114-117 + címlap
(VilagitoFelhok_FSz.pdf)
 
[119] Horváth G., Kriska Gy. (2010) A sírkövek és a zebrák is sokat segíthetnek: A bögölycsapdáktól a poláros fényszennyezés csökkentési módjáig. Napi Gazdaság 20. évfolyam, 242. (5322.) szám, 2010. december 14., Melléklet: Napi Innováció IV. oldal
(SirkoZebra_NapiGazdasag.pdf)
 
[118] Farkas Alexandra (2010) Halójelenségek: A magas szintű felhők légköroptikai állapotjelzői. Fizikai Szemle 60: 361-365 + címlap + hátlap
(Halok_FSz.pdf)
 
[117] Egri Á., Horváth G., Kriska Gy., Farkas R., S. Akesson (2010) Miért csíkos a zebra? A poláros fényszennyezés csökkentésének trükkje. Természet Világa 141: 498-502
(ZebraBogoly_TV.pdf)
 
[116] Blahó M., Horváth G., Hegedüs R., Kriska Gy., Gerics B., Farkas R., S. Akesson (2010) A lovak fehérségének egy nem várt előnye: A leginkább ”bögölyálló” ló depolarizáló fehér szőrű, a fekete ló pedig szenvedi a polarizáló szőrét. Fizikai Szemle 60: 145-155 + címlap
(FeherLoBogoly_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2010-FeherLoBogoly.jpg)
 
[115] Polyák L., Lengyel Sz., Málnás K., Prill É., Kriska Gy., Horváth G. (2010) Emberi létesítmények hatása a tiszavirág-állomány [Palingenia longicauda (Olivier, 1791)] nagyságára és ivararányára. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 21: 177-188
(TiszaviragHid_ABD-MaViGe-2010.pdf)
 
[114] Horváth G., Egri Á., Horváth Á., Kriska Gy. (2010) Beégethetik-e napsütésben a leveleket a rájuk tapadt vízcseppek? Egy tévhitekkel terhes biooptikai probléma tisztázása. II. rész: Napfényes besugárzási kísérletek sima és szőrös leveleken ülő vízcseppekkel. Fizikai Szemle 60: 41-49 + színes borító 3. oldal
(VizcseppLevel-II_FSz.pdf)
 
[113] Egri Á., Horváth G., Horváth Á., Kriska Gy. (2010) Beégethetik-e napsütésben a leveleket a rájuk tapadt vízcseppek? Egy tévhitekkel terhes biooptikai probléma tisztázása. I. rész: Napfény forgásszimmetrikus vízcseppek általi fókuszálásának számítógépes vizsgálata. Fizikai Szemle 60: 1-10 + címlap
(VizcseppLevel-I_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2010-vizcseppes-level.jpg)
 
[112] Horváth G., Kriska Gy. (2010) A napelem evolúciós csapdája. Interpress Magazin 30(1): 106-110
(NapelemPol_IPM.pdf)
 
[111] Horváth G., Csapó A., Nyeste A., Gerics B., Csorba G., Kriska Gy. (2009) Járásábrázolások - hibákkal. Természet Világa 140: 302-305
(MuzeumJaras_TV.pdf)
 
[110] Horváth G. (2009) Hogyan mozoghattak a dinoszauruszok? Ősállatok mozgásának paleo-biomechanikai rekonstrukciója. Fizikai Szemle 59: 141-146
(DinoJaras_FSz.pdf)
 
[109] Horváth G. (2009) Égre néző vikingek? Megjegyzések az égboltfényről. Élet és Tudomány 64: 591
(EgreNezoVikingek_ET.pdf)
 
[108] Silberer V., Horváth G., Kriska Gy. (2009) Poláros fénnyel Gironába. Természet Világa 140: 132-133
(pol-Girona_TermVil-2009.pdf)
 
[107] Horváth G., Kriska Gy. (2009) Kedves Olvasónk! Poláros fénnyel a bögölyök ellen. Élet és Tudomány 64: 34
(TabaNOid-KedvesOlvasonk_ET.pdf)
 
[106] Malik P., Horváth G., Kriska Gy., B. Robertson (2008) Poláros fényszennyezés: A környezeti ártalmak egy új formája. Fizikai Szemle 58: 379-386 + címlap
(PolSzenny_FSZ.pdf)
(cimlap_FSz-2008-polszenny-elolap.jpg)
(cimlap_FSz-2008-polszenny-hatlap.jpg)
(cimlap_FSz-2008-polszenny-elolap-hatlap.pdf)
 
[105] Papp E., Vicsek T., Kürti J., Horváth G. (2008) Beköszöntő a biológiai fizika tematikus számhoz. Fizikai Szemle 58: 361-362 + címlap
(BiolFizBekoszonto_FSZ-2008-november.pdf)
(cimlap_FSz-2008-polszenny-elolap-hatlap.pdf)
 
[104] Malik P., Horváth G., Kriska Gy., H. Wildermuth (2008) Szitakötők a temetőkben: polarizáló sírkövek. Élet és Tudomány 63: 1385-1388
(SirkoSzitakotoPol_ET.pdf)
 
[103] Horváth G. (2008) A mesebeli égig érő paszuly: Az űrkábelen suhanó űrlift. Fizikai Szemle 58: 229-233 + címlap
(UrLiftPaszuly_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2008-urlift.jpg)
 
[102] Malik P., Hegedüs R., Horváth G., Kriska Gy. (2008) Üvegpaloták mint ökológiai csapdák. II. rész: Vonzó fénypolarizáló üvegfelületek. Élet és Tudomány 63: 980-982
(DunaTegzesPol-II_ET.pdf)
 
[101] Kriska Gy., Szivák I., Horváth G. (2008) Üvegpaloták mint ökológiai csapdák. I. rész: Tegzesek tömegrajzása. Élet és Tudomány 63: 908-910 + címlap
(DunaTegzesPol-I_ET.pdf)
(cimlap_ET-2008-tegzes-pol.jpg)
 
[100] Horváth G., Barta A., Hegedüs R., Pomozi I., Suhai B., S. Åkesson, B. Meyer-Rochow, R. Wehner (2008) Sarkított fénnyel a vikingek nyomában az Északi-sarkvidéken: A polarimetrikus viking navigáció légköroptikai feltételeinek kísérleti vizsgálata. Fizikai Szemle 58: 131-140 + színes címlap + színes belső borító
(VikingPol_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2008-viking-pol.jpg)
 
[99] Kriska Gy., Horváth G. (2008) Fényszennyező hidak a Dunán. Sötét kilátások 2009-re? Élet és Tudomány 63: 621-623 + címlap
(fenyszennyezes_ET.pdf)
(cimlap_ET-2008-fenyszenny.jpg)
 
[98] Horváth G. (2008) Hogyan fogódzkodik az oposszum a farkával a faágba? A csavarvonalban föltekeredve kapaszkodás biomechanikája. Fizikai Szemle 58: 62-64
(oposszum_FSz.pdf)
 
[97] Kriska Gy., Horváth G., Majer J., Szivák I., Horváth L. (2007) Poláros fénnyel a bögölyök ellen. Élet és Tudomány 62: 1549-1551 (Az ÉT-OTKA 2007. évi cikkpályázatán III. díjas dolgozat)
(BogolyOTKA_ET.pdf)
 
[96] Horváth G., Hegedüs R., Malik P., Bernáth B., Kriska Gy. (2007) A poláros fény rejtett dimenziói. II. rész: Polarizációlátás és polarizációs ökológiai csapdák. Természet Világa 138: 512-516
(AtomCsill-POL-2_TV.pdf)
 
[95] Horváth G., Barta A., Suhai B., Varjú D. (2007) A poláros fény rejtett dimenziói. I. rész: Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok. Természet Világa 138: 395-399 + színes borító 3. oldala  
(AtomCsill-POL-1_TV.pdf)
 
[94] Bernáth B., Kriska Gy., Horváth G. (2007) Miért vonzódik egy gólya az autókhoz? Élet és Tudomány 62: 1123-1124
(GolyaAuton_ET-2007.pdf)
 
[93] Kriska Gy., Bernáth B., Horváth G. (2007) A tiszavirág rejtett polarotaxisa. Miként találnak vissza a folyóhoz? Élet és Tudomány 62: 880-883 + címlap
(TiszaviragPol_ET.pdf)
(cimlap_ET-2007-tiszavirag.jpg)
 
[92] Hegedüs R., Horváth G. (2007) Mindentudás az iskolában - Polariméter a szemben, polarizációs iránytű és napóra az égen, vízen és vízben. Fizikai Szemle 57: 34-36, B3-B4 + címlap
(PolarimeterASzemben_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2007-polarimeter-szemben)
 
[91] Horváth G. (2006) Jégtörés az Északi-sarkvidéken. Miért "puha" a Jeges-tenger jege? Természet Világa 137: 493-496 + borítólap 3. oldala színes képekkel
(JegTores_TV.pdf)
 
[90] Kriska Gy., Kiss T., Horváth G. (2006) “Kis kacsa fürdik, fekete tóban” – Továbbra is pusztít a pakura. Élet és Tudomány 61: 916-918
(PakuraTo_ET.pdf)
 
[89] Horváth G. (2006) A sarkított fény nyomában az Északi-sarkon. II. rész: Kutatómunka az Arktiszon. Természet Világa 137: 302-305 + címlap
(Arktisz-II_TV-2006.pdf)
(cimlap_TV-2006-Eszaki-sark.jpg)
 
[88] Horváth G. (2006) A sarkított fény nyomában az Északi-sarkon. I. rész: Jégtörő hajóval a ”Világ tetején”. Természet Világa 137: 260-264
(Arktisz-I_TV-2006.pdf)
 
[87] Kriska Gy., Malik P., Horváth G., Csabai Z., Boda P. (2006) Sarkított világ. A “legzöldebb” autó fehér és piszkos. Élet és Tudomány 61: 812-814
(LegzoldebbAutoFeherPiszkos_ET-2006.pdf)
 
[86] Kriska Gy., Bernáth B., Horváth G. (2006) A tiszavirág (Palingenia longicauda, Ephemeroptera) fénypolarizáció alapú vízdetekciója: Van-e polarotaxisa a tiszavirágnak? Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 14: 151-162
(Tiszavirag_ABD-MaViGe-2006.pdf)
 
[85] Horváth G., Suhai B., Bernáth B., Gerics B., Csorba G., Gasparik M., Évinger S., Pap I. (2006) Milyen a teherbíró, de könnyű csöves csont szerkezete? A biomechanikai optimum vizsgálata állati és emberi végtagcsontokon. Fizikai Szemle 56: 82-86
(CsontBiomechanika_FSz.pdf)
 
[84] Horváth G. (2006) Az Arktisz kék jegén. Jég és víz optikus szemmel. Élet és Tudomány 61: 276-278
(JegszinKek_ET.pdf)
 
[83] Csabai Z., Boda P., Bernáth B., Gál J., Kriska Gy., Horváth G. (2005) Sarkított világ. Vízreszállás reggel, délben, este. Élet és Tudomány 60: 1550-1551
(VizreszallasReggelDelEst_ET-2005.pdf)
 
[82] Silberer V., Horváth G. (2005) Fiatal Bolyai-díjasok: A szkarabeuszok fénye. Beszélgetés Hegedüs Ramónnal – A kívácsi gépészmérnök. Beszélgetés Ronkay Ferenccel. Természet Világa 136: 499-501
(Fiatal-Bolyai-dijasok_TV.pdf)
 
[81] Horváth G. (2005) Mi a titka? Háromdimenziós lézergravírozás. A térletapogatótól a térnyomtatóig. Természet Világa 136: 324-326
(LezerGravir_TV.pdf)
 
[80] Horváth G., Barta A., Buchta K., Varjú D. (2005) Binokuláris ferde pillantás a vízfelszínen át: a vízfelületen túli világ fénytöréstől torzult bonyolult szerkezete, avagy egy klasszikus optikai probléma helytelen megoldásairól és azok kijavításáról. Fizikai Szemle 55: 172-181
(BinokularisLatasVizenAt_FSz.pdf)
(BinokularisLatasVizenAt_FSz-szines-abrak)
 
[79] Horváth G., Csabai Z., Boda P., Bernáth B., Gál J., Kriska Gy. (2005) Sarkított világ. A vízirovarok “polarizációs napórája”. Élet és Tudomány 60: 496-499 + címlap
(PolNapora_ET-2005.pdf)
(cimlap_ET-2005-pol-napora.jpg)
 
[78] Horváth G. (2005) Mi a titka? A Mekka-iránytűtől a Kibla-telefonig. Honnan tudhatják Mohamed próféta követői Mekka irányát utazás közben? Természet Világa 136: 84-85
(MekkaIranytu_TV.pdf)
 
[77] Barta A., Mizera F., Horváth G. (2004) Miért érdemes az égboltfény polarizációját az ultraibolyában érzékelni? A polarizációlátás UV-paradoxonának légköri optikai föloldása. Fizikai Szemle 54: 401-408
(UV-EgboltPol_FSz.pdf)
 
[76] Suhai B., Horváth G., Bernáth B., Barta A., Bakos A., R. Wehner (2002) Hőlégballonos fényvadászat: az utolsó polarizálatlan pont. Élet és Tudomány 57: 715-718
(NegyedikNeutralisPont_ET-200 2.pdf)
(4dikNeutralisPont_ET.pdf)
 
[75] Kriska Gy., Bernáth B., Szedenics G., Horváth G. (2001) A budapesti pakurató, mint vízirovar csapda: Egy nyíltszínű olajtározó vizuális ökológiai hatása a vízirovar faunára. Hidrológiai Közlöny 81: 401-402
(PakuratoVizirovar_HK-2001.pdf)
 
[74] Bernáth B., Szedenics G., Kriska Gy., Horváth G. (2001) A budapesti pakurató, mint madárcsapda: Egy nyíltszínű olajtározó vizuális ökológiai hatása a vízimadár faunára. Hidrológiai Közlöny 81: 319-321
(PakuratoMadar_HK-2001.pdf)
 
[73] Bernáth B., Pomozi I., Gál J., Horváth G., R. Wehner (2001) Égboltpolarizáció az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozáskor és lehetséges biológiai vonatkozásai. Állattani Közlemények 86: 81-92
(NapfogyPol-1999_AK.pdf)
 
[72] Barta A., Horváth G., Gál J., Suhai B., Haiman O. (2001) Felhőészlelés a földről 180o látószögű képalkotó polarimetriával. II. rész Fizikai Szemle 51: 355-362
(FelhoPol-2_FSz.pdf)
 
[71] Barta A., Horváth G., Gál J., Suhai B., Haiman O. (2001) Felhőészlelés a földről 180o látószögű képalkotó polarimetriával. I. rész Fizikai Szemle 51: 315-319
(FelhoPol-1_FSz.pdf)
 
[70] Horváth G., Gál J., Pomozi I., Kriska Gy., R. Wehner (2001) Poláros pillantás az égre teljes napfogyatkozáskor: Az égbolt és a napkorona különös polarizációs mintázata 1999 augusztus 11-én. Fizikai Szemle 51: 229-238 + címlap
(NapfogyPol_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-2001-napfogyatkozas.jpg)
 
[69] Radnai Gy., Horváth G. (2000/2001) Ki mit vesz észre? A Természet Világa II. megfigyelési versenye. Természet Világa 131: 42-43, 96, 141, 188-189, 235-236, 284-285, 330-332, 379-380, 405, 476-477, 523-524, 571-572; 132: 42
 
[68] Horváth G., Kriska Gy. (2000) Miért petéznek a kérészek száraz aszfaltutakra? Aszfaltutak, mint vízszintesen poláros fényt visszaverő, vizet utánzó "fénycsapdák" a polarotaxissal vizet kereső kérészek számára. Hidrológiai Közlöny 80: 357-359
(AszfaltKeresz_HK-2000.pdf)
 
[67] Mizera F., Horváth G. (2000) Dobósportok a forgó Földön. Hogyan befolyásolja a dobótávot a centrifugális és a Coriolis-erő? II. rész Természet Világa 131: 457-461 (Az 1999. évi cikkpályázat II. díjas cikke)
(DobasFoldForgas-II_TV-2000.pdf)
 
[66] Mizera F., Horváth G. (2000) Dobósportok a forgó Földön. Hogyan befolyásolja a dobótávot a centrifugális és a Coriolis-erő? I. rész Természet Világa 131: 402-405 (Az 1999. évi cikkpályázat II. díjas cikke)
(DobasFoldForgas-I_TV-2000.pdf)
 
[65] Gál J., Horváth G., Haiman O., V. B. Meyer-Rochow, R. Wehner (2000) Sarkított világ. "Poláros" pillantás a teljes égboltra 180o látószögű képalkotó polariméterrel. Élet és Tudomány 55: 1003-1006
(PolarosPillantas_ET.pdf)
 
[64] Pomozi I., Gál J., Horváth G., R. Wehner (2000) Sarkított világ. Égbolt-polarizáció teljes napfogyatkozáskor. Élet és Tudomány 55: 1003-1006, 1015 + címlap
(EgboltpolarizacioNapfogyatkozas_ET-2000.pdf)
(cimlap_ET-2000-napfogyatkozas.jpg)
 
[63] Törőcsik Z., Horváth G. (1999) Mozaikvilág. A rovarszem modellje. Élet és Tudomány 54: 652-654
(A-rovarszem-modellje_ET-1999.pdf)
 
[62] Gál J., Horváth G., E. N. K. Clarkson, Haiman O. (1999) Bifokális szemek és szemüvegek: A trilobiták szemétől a szemlencseprotézisig. II. rész Természet Világa 130: 218-223 + címlap (Az 1998. évi cikkpályázat II. díjas cikke)
(BifokalisTrilobitaLencsek-II_TV-1999.pdf)
(cimlap_TV-1999-bifokalis-trilobita-szem.jpg)
 
[61] Gál J., Horváth G., E. N. K. Clarkson, Haiman O. (1999) Bifokális szemek és szemüvegek: A trilobiták szemétől a szemlencseprotézisig. I. rész Természet Világa 130: 168-172 (Az 1998. évi cikkpályázat II. díjas cikke)
(BifokalisTrilobitaLencsek-I_TV-1999.pdf)
 
[60] Horváth G., Gál J., Pomozi I., R. Wehner (1999) Sarkított világ. Az égboltpolarizáció és az állatok. Élet és Tudomány 54: 235-237
(Egboltpolarizacio-es-az-allatok_ET-1999.pdf)
 
[59] Gál J., Horváth G., Pomozi I., R. Wehner (1998) Az égbolt polarizálatlan pontjai, avagy amit már Arago, Babinet és Brewster is ismert, de eddig közvetlenül még senki sem látott. II. rész Természet Világa 129: 212-215
(NeutralisPontok-II_TV-1998.pdf)
 
[58] Gál J., Horváth G., Pomozi I., R. Wehner (1998) Az égbolt polarizálatlan pontjai, avagy amit már Arago, Babinet és Brewster is ismert, de eddig közvetlenül még senki sem látott. I. rész Természet Világa 129: 151-154
(NeutralisPontok-I_TV-1998.pdf)
 
[57] Rab O., Kriska Gy., Horváth G., Andrikovics S. (1998) Sarkított világ. Becsapott rovarok: kérészek az aszfalton. Élet és Tudomány 53: 1107-1109 + címlap
(AszfaltKeresz_ET-1998.pdf)
(cimlap_ET-1998-aszfalt-keresz.jpg)
 
[56] Pomozi I., Horváth G., R. Wehner (1998) Sarkított világ. Hogyan látnák a méhek? Színlátás és fénypolarizáció. Élet és Tudomány 53: 1072-1073
(Hogyan-latnak-a-mehek_ET-1998.pdf)
 
[55] Gál J., Horváth G. (1998) Sarkított világ. A vízi rovarok vízkeresése. Élet és Tudomány 53: 884-885
(A-vizirovarok-vizkeresese_ET-1998.pdf)
 
[54] Horváth G., Pomozi I., Gál J. (1998) Sarkított világ. Videopolarimetria. Élet és Tudomány 53: 756-757
(Videopolarimetria_ET-1998.pdf)
 
[53] Szedenics G., Horváth G., Kriska Gy. (1998) A pakurató madártemetője. Élet és Tudomány 53: 244-245
(A-pakurato-madartemetoje_ET-1998.pdf)
 
[52] Szedenics G., Horváth G., Kriska Gy. (1998) Rovarok a pakuratóban. Élet és Tudomány 53: 48-50 + címlap
(Rovarok-a-pakuratoban_ET-1998.pdf)
(cimlap_ET-1998-pakura-rovarok.jpg)
 
[51] Gál J., Horváth G., R. Wehner (1997) Légtükrözések polarizációs mintázata - Miért nem tévesztheti meg a délibáb a vízirovarokat? Fizikai Szemle 47: 37-42
(DelibabPol_FSz.pdf)
 
[50] Molnár G., Blaha B., Horváth G. (1997) Látás az ibolyán túl: Az ultraviola fény érzékelésének elterjedése és szerepe az állatvilágban. Természet Világa 128: 155-159 + címlap (Az 1996. évi cikkpályázat I. díjas cikke)
(UV-latas_TV.pdf)
(cimlap_TV-1997-UV-latas.jpg)
 
[49] Kapitány K., Horváth G. (1996) A Nemzetközi Gábor Dénes Díj. Hogyan látnak az állatok? Az 1993. évi Nemzetközi Gábor Dénes Díj magyar kitüntetettjével, Horváth Gáborral beszélget Kapitány Katalin. Természet Világa 127: 542-545
(NemzetkoziGaborDenesDij_TV.pdf)
 
[48] Horváth G. (1996) Egy világutazó székely füvész. Vánky Kálmán orvos-botanikussal beszélget Horváth Gábor. Természet Világa 127: 250-254
(VankyInterju_TV-1996.pdf)
 
[47] Horváth G., Bernáth B., Molnár G., Medgyesi D., Blaha B., Pomozi I. (1996) Kátránytó mint fénycsapda: a kuvaiti kőolajtavak állatokra gyakorolt vonzásának biofizikai okairól. Fizikai Szemle 46: 221-229 + címlap
(KatranytoPol_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-1996-katranyto.jpg)
 
[46] Horváth G. (1996) Tisztelgés Kempelen, Bárány, Hevesy, Békésy és Szilárd emléke előtt. Fizikai Szemle 46: 185 + címlap
(Kempelen_FSz.pdf)
(cimlap_FSz-1996-biologiai-fizika.jpg)
 
[45] Horváth G., J. Zeil (1996) Állatcsapdák, avagy egy olajtócsa vizuális ökológiája. Természet Világa 127: 114-119 (Az 1995. évi cikkpályázat I. díjas cikke)
(OlajtocsaPol_TV.pdf)
 
[44] Horváth G. (1995) Hiperon és ősrák. Riccardo Levi-Settivel, a Chicagói Egyetem Enrico Fermi Intézetének igazgatójával beszélget Horváth Gábor. Természet Világa 126: 341-345
(Levi-SettiInterju_TV-1995.pdf)
 
[43] Horváth G. (1995) Az ősnyomtan atyja. Adolf Seilacher paleontológussal beszélget Horváth Gábor. II. rész Természet Világa 126: 54-56
(SeilacherInterju-II_TV-1995.pdf)
 
[42] Horváth G. (1995) Az ősnyomtan atyja. Adolf Seilacher paleontológussal beszélget Horváth Gábor. I. rész Természet Világa 126: 2-5
(SeilacherInterju-I_TV-1995.pdf)
 
[41] Horváth F. Á., Horváth G. (1995) Víztükrök derült égbolt alatti polarizációs mintázata biológiai vonatkozásokkal. Légkör 40(3): 18-23
(viztukrok-pol-mintazata_Legkor-1995.pdf)
 
[40] Horváth G. (1994) Mi a "Spangenglobus"? Varjú Dezső tübingeni biokibernetikussal beszélget Horváth Gábor. Természet Világa 125: 396-400
(VarjuInterju_TV-1994.pdf)
 
[39] Horváth G. (1994) Délibáb, lóporoszka, levélsodrás, biooptika: Emlékezés a Természet Világára. Természet Világa 125: 237-238
(delibab-loporoszka-levelsodras-biooptika_TV.pdf)
 
[38] Horváth G. (1994) Kihűl a Nap? A napmodellek, a kihűlő földmodell és az evolúciós elmélet közti polémia a 18-19. században, avagy a gyenge antropikus elv 20. század előtti gyökerei. Fizikai Szemle 44: 92-98
(KihulANap_FSz.pdf)
 
[37] Horváth G. (1993) Az állatvilág Schmidt-teleszkópja? A fésűskagyló különös látórendszere. Természet Világa 124: 500-505
(AllatvilagSchmidtTeleszkopja_TV.pdf)
 
[36] Horváth G. (1991) Beszámoló a Magyar Biofizikai Társaság XVI. Vándorgyűléséről. Fizikai Szemle 41: 340-341
(MBFT-XVI-vandorgyules_FSz.pdf)
 
[35] Horváth G. (1991) A holdak kötött keringése, az árapály-effektus és az árapályfűtés. Fizikai Szemle 41: 79-88
(KotottKeringes_FSz.pdf)
 
[34] Horváth Á., Horváth G. (1990) A Kordylewski-féle porholdak kialakulásának számítógépes modellezése. Fizikai Szemle 40: 338-344
(KordylewskiPorholdak_FSz.pdf)
 
[33] Horváth G. (1990) A természet arcai: A jég hangjai, jégrengések. Élet és Tudomány 45: 1598
(A-jeg-hangjai_ET-1990.pdf)
 
[32] Horváth G. (1990) A természet arcai: Légköri akusztika. Élet és Tudomány 45: 1278
(Legkorakusztika_ET-1990.pdf)
 
[31] Horváth G. (1990) A természet arcai: Délibáb, estibáb. Élet és Tudomány 45: 1022
(DelibabEstibab_ET-1990.pdf)
 
[30] Horváth G. (1990) A természet arcai: A szelek világa. Élet és Tudomány 45: 318
(A-szelek-vilaga_ET-1990.pdf)
 
[29] Horváth G. (1990) A sarkkör fizikája. Finnország természeti jelenségei. Élet és Tudomány 45: 248-249
(A-sarkkor-fizikaja_ET-1990.pdf)
 
[28] Horváth G. (1990) A természet arcai: Gleccserfolyók. Élet és Tudomány 45: 190
(Gleccserfolyok_ET-1990.pdf)
 
[27] Horváth G. (1990) A természet arcai: újrafagyó jégkristályok. Élet és Tudomány 45: 62
(UjrafagyoJegkristalyok_ET-1990.pdf)
 
[26] Horváth G. (1990) A természet arcai: Remegő, ágasodó csillagok. (Az emberi szem entoptikus jelenségeiről). Élet és Tudomány 45: 766
(RemegoAgasodoCsillagok_ET-1990.pdf)
 
[25] Horváth G. (1990) Madár hanglokátorral. Élet és Tudomány 45: 670
(MadarHanglokatorral_ET-1990.pdf)
 
[24] Horváth G. (1989) A Rutherford-szórás számítógépes szimulációja. Fizikai Szemle 39: 418-421
(RutherfordSzoras.pdf)
 
[23] Horváth G. (1989) Egy matematikus bogár. A levélsodrás bionikája. Természet Világa 120: 63-66 (Az 1987. évi cikkpályázat IV. díjas cikke)
(EgyMatematikusBogar_TV.pdf)
 
[22] Horváth G. (1989) Biooptika, avagy mit tanulhat az optikus egy vízirovartól. Természet Világa 120: 246-251
(Biooptika_TV-1989.pdf)
 
[21] Horváth G. (1988) A Brown-mozgás számítógépes szimulációja. Fizikai Szemle 38: 271-275
(BrownMozgas_FSz.pdf)
 
[20] Horváth G. (1988) Buffon, Fourier, Kelvin kontra Lamarck, Darwin. A Föld Buffon-Fourier-Kelvin-féle kihűlési modellje és a Lamarck-Darwin-féle fejlődéselmélet közti ellentmondás a XVIII-XIX. században. Fizikai Szemle 38: 136-146
(KihulAFold_FSz.pdf)
 
[19] Horváth G. (1988) Az Eötvös-féle sarki taszítóerő a wegeneri kontinesvándorlási elmélet tükrében. Fizikai Szemle 38: 31-35 (A Fizikai Szemle 1988. évi nívódíjas cikke)
(EotvosSarkiTaszitas_FSz.pdf)
 
[18] Horváth G. (1988) Mágneses tükrözés. Természet Világa 119: 81-84
(MagnesesTukrozes_TV.pdf)
 
 [17] Horváth G. (1988) A lejtőn nincs megállás. (Érdekességek a rézsűszöggel kapcsolatban). Élet és Tudomány 43: 616-618 + címlap
(rezsuszog_ET-1988.pdf)
(cimlap_ET-1988-rezsuszog.jpg)
 
[16] Horváth Á., Horváth G. (1988) Vízipók csodapók és a többiek. A vízirovarok és a víz felületi feszültsége. Élet és Tudomány 43: 1295-1298 + címlap
(vizenjarok_ET-1988.pdf)
(cimlap_ET-1988-vizenjarok.jpg)
 
[15] Horváth G., Bátori E. (1987) Gravitációs reakciók számítógépes modellezése II. rész: Galaxis-galaxis kölcsönhatások. Fizikai Szemle 37: 456-461
(GalaxisReakciok_FSz.pdf)
 
[14] Horváth G., Jánosi I. (1987) Gravitációs reakciók számítógépes modellezése I. rész: Bolygó-hold-mesterséges hold rendszerek. Fizikai Szemle 37: 406-411
(BolygoReakciok_FSz.pdf)
 
[13] Kelenföldi P., Horváth G. (1987) Nem nagy dolgok... Vita a lovak járásáról. Természet Világa 118: 285-286
(vita-a-lovak-jarasarol_TV.pdf)
 
[12] Horváth G. (1987) A levélsodrás tudósa. A nyírfalevélsodró bogár sodrástechnikájának biomatematikája. Élet és Tudomány 42: 1616-1618
(A-levelsodras-tudosa_ET-1987.pdf)
 
[11] Horváth G. (1987) Búvároptika. Optikai jelenségek a levegő és a víz határán. Természet Világa 118: 298-303 (Az 1986. évi cikkpályázat III. díjas cikke)
(BuvarOptika_TV-1987.pdf)
 
[10] Horváth G. (1986) Az Avogadro-szám meghatározása az égbolt kék színéből. A fény szóródása. Fizikai Szemle 36: 214-227 (A Fizikai Szemle 1986. évi nívódíjas cikke)
(FenySzorodas_FSz.pdf)
 
[9] Horváth G. (1986) Kék szín a természetben. Természet Világa 117: 298-301 + címlap
(kek-szin-termeszetben_TV-1986.pdf)
(cimlap_TV-1986-kek-szin-termeszetben.jpg)
 
[8] Horváth G. (1986) Fényszóródás a természetben. Természet Világa 117: 250-254
(fenyszorodas-a-termeszetben_TV.pdf)
 
[7] Horváth G. (1986) Itt a fagy. (Periglaciális jelenségek). Élet és Tudomány Kalendárium 1986 pp. 349-352, Gondolat Kiadó: Budapest
(Itt-a-fagy_ET-Kalendarium-1986.pdf)
 
[6] Horváth G. (1986) Négy lába van a lónak... A járás statikai és dinamikai elemzése. Természet Világa 117: 547-552 + címlap (Az 1985. évi cikkpályázat II. díjas cikke)
(negy-laba-van-a-lonak_TV.pdf)
(cimlap_TV-1986-negy-laba-van-a-lonak.jpg)
 
[5] Horváth G. (1985) Tévedett az Alföld költője? (A délibáb fizikája). Természet Világa 116: 423-425
(delibab_TV.pdf)
 
[4] Horváth G. (1985) Jégbe zárt tavak – mozgó jégpáncél. Élet és Tudomány 40: 331-332
(JegbeZartTavak_ET-1985.pdf)
 
[3] Horváth G. (1985) Folyékony kő, avagy a fűszál titka. (Reológiai érdekességek). Élet és Tudomány 40: 1045-1046
(A-fuszal-titka_ET-1985.pdf)
 
[2] Horváth G. (1985) Hull a hó és hózik. (A hópelyhek fizikája). Élet és Tudomány 40: 108-110
(Hull-a-ho-es-hozik_ET-1985.pdf)
 
[1] Horváth G. (1984) Csináljunk termiket. (A termik fizikája). Élet és Tudomány 39: 1021-1022
(CsinaljunkTermiket_ET-1984.pdf)